Weöres Sándor: Ujjé!-vi mese

Olvasóink értékelése:  / 7
ElégtelenKitűnő 

Mesét mondok,dí- dá- dú,
egyszer volt egy százlábú.

Hát az a százlábú állat
sorra számlálgatott minden lábat,
eredményül mennyi jött?
épp 365.

Az év minden napjára
jut neki 1-1 lába.

Egyik csupa kulimász,
a másikkal magyaráz,
harmadikkal zongorázik,
negyedikkel falra mászik,
ötödikkel mutogat,
hatodikkal cukrot ad,
hetedikkel krumplit hámoz,
nyolcadikkal sok vendéget hív a házhoz,
kilencedikkel az ajtót nyitja,
tizedikkel vendégeit kihajítja,
tizenegyedik csak csonka,
tizenkettedikkel ágyát bontja,
tizenharmadikat laharapták,
tizennegyedikkel fog vakmacskát,
tizenötödikkel koccint,
tizenhatodikkal pöccint,
tizenhetedikkel fociz,
tizennyolcadikkal kocsiz,
tizenkilencedik sántikál,
a többivel fürgén szaladgál.

Ahány lába
- mert nem dőre -
éppen annyi adománya
az új esztendőre:
minden napra jut 1-1,
a sok kicsi sokra megy.

- - -

Jön a tavasz,megy a tél,
barna medve üldögél:
-Kibújás,vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!

Ha kibújok vacogok,
ha bebújok hortyogok:
ha kibújok jót eszem,
ha bebújok éhezem.

Barlangból kinézzek-e?
fák közt szétfürkésszek-e?
lesz-e málna, odú -méz?
ez a kérdés de nehéz

- - -

Kicsi őz ,fuss ide,
a gyep itt szép üde,
takaró vállamon,
a felét rád-adom.

Gyere már ,őzike,
a mező szélire,
velem itt elleszel,
a vadász nincs közel.