Őszi népszokások

Beküldve: Hírek

Az őszi népi hagyományokra leginkább az jellemző, hogy a gazdasági élet ünnepei köré csoportosultak. Az egyik ilyen volt a nyári aratást záró aratóünnep. Ezt többnyire ott tartották meg, ahol kalákában dolgoztak, vagy ahol felfogadott aratók végezték a munkát, vagyis az egész falu együtt mulatott. Az aratás befejezésekor aratókoszorút kötöttek, és azt ünnepélyes menetben a földbirtokos vagy a gazda elé vitték. Az aratást vacsora és táncos mulatság fejezte be. Ha az aratás csupán családi körben zajlott, akkor azt nem követte aratóünnep. Éppúgy, mint más európai népeknél, Magyarországon is rengeteg hiedelem és varázserejű esemény kötődött a nyári betakarításhoz, különösen az utolsó gabonacsomóhoz, amely a szántóföldön maradt aratás végén.



Szeptembertől novemberig tartottak a gazdasági évet lezáró ünnepek. Ilyenkor fizették ki régen a cselédek bérét, sőt ilyenkor voltak a pásztorünnepek is. Bérfizető, pásztorfogadó nap volt szeptember 29. (Mihály-nap). Kelet-Magyarországon a pásztorok, főként a juhászok Dömötör napján (október 26.) tartottak búcsút, s ezen a napon számoltak el a gondjaikra bízott juhokkal. A Dunántúlon sok helyütt október 20-án, Vendel napján tartották a pásztorünnepet.

Forrás: www.sulinet.hu