Húsvét

Beküldve: Hírek

Jézus kereszthalálaA húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.[1] A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Húsvéti ünnepkör

  • Áldozócsütörtök: A keresztény egyházban húsvét ünnepét követő negyvenedik nap, a mennybemenetel napja, azaz Jézus mennybemenetelét ünnepeljük, ekkor ér véget a húsvéti kötelező áldozás időszaka.
  • Virágvasárnap: A keresztény húsvét előtti vasárnap. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emléknapja.
  • Pünkösd: A húsvét utáni hetedik vasárnap és az azt követő hétfő. A Szentlélek apostolokra való kiáradásának, az Egyház megalakulásának ünnepe. A zsidó vallásban annak emléknapja, amikor Mózes a Sínai-hegyen átvette a törvény tábláit. Időpontja, neve, tárgya és jellege sokat változott (pl. aratási ünnep, ötvenedik nap, az első termés ünnepe).

Húsvéti tojásokA húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

Idén húsvét 2010. április 4. napján esedékes.

Húsvéti népszokásokhoz tartozik a húsvéti locsolkodás, erre az alkalomra itt találhatók locsolóversek.

Felhasznát forrás: http://hu.wikipedia.org