Zengő Fesztivál Szentendrén

Szentendre, 2011. május 13., péntek (MTI) – A Pilis-Dunakanyar amatőr énekkarainak és néptáncegyütteseinek szombati találkozóján lovagi ötpróba és gasztronómiai verseny is vár a kistérség csapataira – mondta el Antal Katalin szervező az MTI-nek.

Lovagi tornán, hűségpróbán, Lóvá tett lovagok vetélkedőjén és Lovagok iskolasztikája kvízversenyen kell majd bizonyítaniuk rátermettségüket és leleményességüket többek között Szentendre, Budakalász, Leányfalu, Kisoroszi, Csobánka vagy Pilisszentkereszt csapatainak, amelyek főzőtudományukról is számot adnak: a vegetáriánus alkotásokat a kistérség három séfje értékeli majd íz, látvány és ötletesség szempontjából – adott ízelítőt a programokból a szervező.
„A Pilis-Dunakanyar településeinek közös tavaszköszöntő fesztiváljára az amatőr néptánccsoportok a térség nemzetiségeinek táncaival érkeznek, közös táncra bíztatva a közönséget, míg a helyi énekkarokból összeálló 400 fős alkalmi kórus egyebek mellett Liszt  Ó, ifjak, lányok kezdetű húsvéti himnuszát adja elő” – tette hozzá Antal Katalin.
A szervezők reményei szerint a fesztivál színes felvonulással veszi kezdetét szombat délelőtt, melyen a Váci Huszár és Nemzetőr Bandérium lovasai is részt vesznek, a ceremónia kezdetét ágyúlövés jelzi.
A kistérség hagyományainak és értékeinek bemutatása kiemelt cél, ezért számos helyi kézműves és gasztronómiai specialitást is kínálnak, a gyerekek pedig kovácsolásban, pajzs- és csákókészítésben próbálhatjuk ki magukat, és játékos csata is várja őket a szentendrei Czóbel parkban – fűzte hozzá Antal Katalin.

A húsvét

HúsvétHamarosan itt a húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus – nagypénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettes áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héberül pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Őszi népszokások

Az őszi népi hagyományokra leginkább az jellemző, hogy a gazdasági élet ünnepei köré csoportosultak. Az egyik ilyen volt a nyári aratást záró aratóünnep. Ezt többnyire ott tartották meg, ahol kalákában dolgoztak, vagy ahol felfogadott aratók végezték a munkát, vagyis az egész falu együtt mulatott. Az aratás befejezésekor aratókoszorút kötöttek, és azt ünnepélyes menetben a földbirtokos vagy a gazda elé vitték. Az aratást vacsora és táncos mulatság fejezte be. Ha az aratás csupán családi körben zajlott, akkor azt nem követte aratóünnep. Éppúgy, mint más európai népeknél, Magyarországon is rengeteg hiedelem és varázserejű esemény kötődött a nyári betakarításhoz, különösen az utolsó gabonacsomóhoz, amely a szántóföldön maradt aratás végén.

Augusztus 20

Szent IstvánA Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században.

A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott „szent király ünnepe”, amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án.

Szent István ereklye: Szent Jobb a katolikus ünnep következő fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárással 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját.

Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ben először megtartott körmenet fektette le. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban.

A szokás történetében az 1848-49-es szabadságharc után több mint tíz éves kényszerszünet következett be, mivel a Bach-korszak betiltotta. Az enyhülés vetett véget a tilalomnak 1860-ban. Ezután az ünnep egyre népszerűbbé vált, a körmenetet országos érdeklődés kísérte.

Az ünnepet azóta sem kerüli el a történelem vihara az aktuális kül- és bel- politikai érdekeknek megfelelően, a hatalmak mindig próbálnak új tartalmat adni az ünnepnek.

Forrás: www.unnep.eu

A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században.

Aratási szokások és hiedelmek

AratásJúlius az aratás hónapja. A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. Elszórt adatok vannak arra vonatkozóan, hogy milyen jelentőséget tulajdonítottak az elsõ kévének. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegségelhárító szerepe is volt.

Gyermeknap

A Gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A Nemzetközi Gyermeknap (általában június 1.) megünneplése Törökországból ered és különösen volt kommunista országokban vált népszerűvé. Ehhez hasonló az ENSZ által létesített Egyetemes Gyermeknap (Universal Children's Day) intézménye.

Magyarországon 1931-től ünneplik (akkor még Gyermek Hétnek hívták), 1950 óta már csak egy napig tart és május utolsó vasárnapján tartják.

A Nemzetközi Gyermeknapot a világ számos országában megünneplik, általában (de nem mindenhol) június 1-jén. Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban (1920. április 23.), majd később a genfi Gyermekjóléti Konferecián 1925-ben. Nem világos, miért pont június 1-jét választották ki.

Az ENSZ közgyűlése 1954-ben javasolta (836(IX). határozat), hogy minden országban tartsák meg az Egyetemes Gyermeknapot. Az ünnep célja, hogy megemlékezzenek a világ gyermekeinek testvériségéről és egymás közti megértésről, valamint a gyermekek jóléte érdekében kifejtett küzdelemről. Javasolták a kormányoknak, hogy mindenhol olyan napot jelöljenek ki erre a célra, amit megfelelőnek gondolnak.

Forrás: hu.wikipedia.org

Pünkösdi ünnepkör

Áldozócsütörtök: Jézus mennybemenetelének ünnepe, a húsvétot követő negyvenedik nap.
Pünkösd: A húsvétot követő ötvenedik nap. Pünkösd az egyház születésnapja.
Pünkösdi királyválasztás: Valamilyen ügyességi próbával választották.
Európa jelentős részén a középkor óta megrendezik a pünkösdi királyválasztást.

  • pünkösdikirályné-járás
  • pünkösdölés
  • időjárás- és termésjóslás

Szentháromság napja: Pünkösd utáni vasárnap. Kultusza a barokk korban teljesedett ki. Számos szobrot állítottak tiszteletére, sok helyen pedig a templom búcsúnapja.
Úrnapja: Az Oltáriszentség ünnepe, pünkösd utáni második csütörtök, körmenet.

Pünkösdi népszokások:

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.

Húsvét

Jézus kereszthalálaA húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.[1] A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Húsvéti ünnepkör

  • Áldozócsütörtök: A keresztény egyházban húsvét ünnepét követő negyvenedik nap, a mennybemenetel napja, azaz Jézus mennybemenetelét ünnepeljük, ekkor ér véget a húsvéti kötelező áldozás időszaka.
  • Virágvasárnap: A keresztény húsvét előtti vasárnap. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emléknapja.
  • Pünkösd: A húsvét utáni hetedik vasárnap és az azt követő hétfő. A Szentlélek apostolokra való kiáradásának, az Egyház megalakulásának ünnepe. A zsidó vallásban annak emléknapja, amikor Mózes a Sínai-hegyen átvette a törvény tábláit. Időpontja, neve, tárgya és jellege sokat változott (pl. aratási ünnep, ötvenedik nap, az első termés ünnepe).

Húsvéti tojásokA húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

Idén húsvét 2010. április 4. napján esedékes.

Húsvéti népszokásokhoz tartozik a húsvéti locsolkodás, erre az alkalomra itt találhatók locsolóversek.

Felhasznát forrás: http://hu.wikipedia.org

Farsang

Farsangi jelmezA farsang január 6.-tól (vízkereszt napjától) a húsvét előtti negyedik napig, húshagyókeddig tart. A farsangi szokásokról a korai évszázadokra vonatkozóan nincs elég ismeretünk. A mulatozások fő időszaka a 15-16. századra tehető. Különösen nagy mulatságokat rendeztek Mátyás király udvarában. A farsangi időszakban az emberek maszkokat , álarcokat öltöttek magukra, és különböző dramatikus játékokat is bemutattak. Legkedveltebb figurák voltak a koldus, betyár, menyasszony, katona stb. A farsangot bőséges evés-ivás, játékosság, táncolás jellemezte. Gyakori volt a három napig tartó bálozás. Fontos szerepet játszott a farsangi-bál a párválasztásban. A farsang jellegzetes étele a fánk és a rétes. Úgy tartották, hogy a fánknak mágikus ereje van. A sok étel fogyasztásától a következő év bőségét remélték.
Mondóka Farsangra

Advent

A keresztény kultúrkörben a december 25-ét, Jézus születésének napját megelőző négy hét az adventi időszak.
Az advent szó jelentése eljövetel - a latin „adventus Domini” kifejezésbõl származik, ami annyit tesz: „Úr eljövetele”.
A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.
Régebben egyes vidékeken nevezték ezt az idõszakot „kisböjtnek” is.

AdventAz adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila. A gyertyákat vasárnaponként gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, szeretet, öröm. Egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre (vagy közösségre) is utalnak:

December 6. Szent Miklós napja

Szent MiklósA Gergely-naptár szerint az év 340. (szökőévekben 341.) napja. Az évből még 25 nap van hátra.
Szent Miklós püspök a IV. században élt a kisázsiai Myra városában. A pékek, gabonakereskedők, diákok, eladólányok, révészek, vízimolnárok, polgárvárosok pártfogója. A Mikulás szó a Miklós név szlovák megfelelője, csak a XIX. században került be a köznyelvbe. Az ország egyes területein szokás volt a mikulásjárás, amely eredetileg középkori diákszokás volt. A falvakban a XX. század első évtizedeiben városi hatásra terjedt el az ajándékozás szokása.

November 11. Márton napja

Szent Márton 316-ban született Pannóniában. A középkor egyik legnépszerűbb szentje, kultusza hazánkban is virágzott: emlékét helynevek is őrzik. A XIV. századi krónikákban a tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben ehessen, ihassanak. Úgy gondolták, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor vágták le a tömött libát, mert úgy tartották: "Aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik." 

Gúnárok

Népmese Napja 2009. szeptember 30.

Jeles évfordulóra emlékezik 2009 szeptemberének utolsó napján a világ magyarsága. 150 éve, 1859. szeptember 30-án az Udvarhely megyei Kisbaconban született Benedek Elek. Bárhol a világon, ha magyar népmesét keresnek könyvtárban, könyvesboltban, elsők között az ő neve hangzik el, méltán! Immár a negyedik nemzedék szókincsének, beszédfordulatainak jelentős részét akaratlanul is az ő könyveiből merítette, tanulta s remélhetőleg adja tovább utódai számára.

Nemsokára Anyák napja!

AnyáknapjaAz anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során késõbb is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.
 
Angliában az 1600-as években, a kereszténység elterjedésével, az ünnep vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra elkészítették az anyák sütijét, az édesanyák számára.

Mit vegyek Karácsonyra?

Karácsonyfa"Mit vegyek Karácsonyra?" Ezt a kérdést bizonyára sokan felteszik magukban. Ezzel a rövid kis bemutatóval szeretnénk ötletet adni azoknak, akiknek még nem sikerült megtalálni a megfelelõ ajándékot.
 

Szent István napja

Szent István napjaAugusztus 20.   Szent István napja
Államalapító királyunk ünnepe. Mária Terézia 1774-ben országos ünneppé nyilvánította. Első alkalommal 1818-ban rendeztek ünnepélyes körmenetet, Szent István jobbjának a tiszteletére. Augusztus huszadika az új kenyér ünnepe is. A beregi Tiszaháton úgy tartják, hogy István napkor mennek el a gólyák.

Szentiváni tűzgyújtás

Június 24. előestéje volt a szertartásos tűzgyújtás legfontosabb időpontja.
A más időpontokban gyújtott ünnepi tüzek népszerűsége nem vetekedhetett a nyári napforduló időpontjában gyújtott tűzzel. A tüzet azért gyújtják - a falun kívül, dombon, temetőben -, hogy a gonosz szellemeket, sárkányokat elűzzék.

Május utolsó vasárnapja gyermeknap.

A világ több országában megtartott ünnepe.
1950. óta május utolsó vasárnapján ünnepeljük a Nemzetközi Demokratikus Nõszövetség 1949. novemberi határozata alapján. A cél ekkor az elmaradott, háború sújtotta országok gyermekeinek megsegítését szolgáló akciók szervezése volt.
Ezen a napon minden nagyobb településen játékos programokat, versenyeket, báb- és színielõadásokat rendeznek a gyermekek számára. Hasonló rendezvény már a II. vh. elõtt is létezett: gyermekhét, amely elõször 1931. májusában került megrendezésre, elsõsorban jótékonysági céllal.

Húsvéti és locsoló versek

Kedves Látogató!

Minden kedves látogatónak kellemes húsvéti ünnepeket kívánok.
A lányoknak sok locsolót, az fiúknak pedig sok piros tojást!

Nagy örömmel jelentem be, hogy a versek szekció húsvét közeledtével egy újabb Húsvéti locsolóversek kategóriával  bõvült.
Ha van kedvenc locsolóvesed, küld el ide.

Busójárás

BusójárásMagyarország leglátványosabb farsangi népszokása, és egyben a farsangi ünnepkör legnagyobb szabású eseménye a Mohácson élő délszlávok - a sokácok - csoportos maszkos felvonulása. A busójárásnak - a legelterjedtebb magyarázat szerint - a téltemetés, a télûzés az elsõdleges célja. Az ijesztõ ruhákba bújt emberek - nem kétséges - még az erõsebb idegzetûeket is képesek megrémíteni, netán „menekülésre” késztetni, nem csoda hát, ha a maskarába bújt busók hasonló reakciót várnak el a zord hideg téli idõjárástól is.

Itt a vigasság és a bolondozás ideje!

FarsangA vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsang a bálok és a vidám összejövetelek időszaka, s különösen a 40 napos húsvéti böjtöt megelőző néhány napja mozgalmas.
A farsang vagy más szóval karnevál gyökerei az ókorba nyúlnak vissza és a kereszténység térhódítását követően is – bár inkább csak megtűrt szokásként – megmaradt. A néprajzkutatók, a művelődéstörténészek aprólékos munkával kiderítették, hogy a különböző téli ünnepek és szokások között sokkal szorosabb az összefüggés, mint azt első pillantásra hinnénk.

Művészetek Völgye 2007. július 27.

Mûvészetek Völgye 2007. július 27. – augusztus 5.
Kapolcs, Taliándörögd, Vigántpetend, Monostorapáti, Pula, Öcs és Völgytornácként: Nagyvázsony

Művészetek VölgyeJúlius 27. és augusztus 5. között, összesen több mint 3000 elõadó 1200 programjával várja a völgybarátokat a Mûvészetek Völgye. Tavaly mintegy 240 ezren látogattak el a hat „hagyományos” völgytelepülésre (Kapolcs, Taliándörögd, Vigántpetend, Monostorapáti, Pula, Öcs), idén akár nõhet is a befogadóképesség: a Völgy tornácaként különleges történelmi helyszínekkel rendelkezõ  Nagyvázsony is bekapcsolódik jónéhány saját szervezésû programmal. További információ itt...

Cifra palota

Cifra palota,
Zöld az ablaka,
Gyere ki te tubarózsa,
Vár a viola.